Tisztelt Múzeumpártoló közönség! Kedves Múzeumbarátok!
A Mozaik Múzeumtúra Virtuális Roadshow „Régészet” című tematikus válogatása a magyarországi közgyűjteményekben őrzött régészeti emlékanyagot bemutató virtuális kiállítások által megjelenített különleges atmoszférájú világot mutatja be.
---------------------------------------------------------------
A Régésztörténetek című virtuális kiállítás egy több évszázadot átívelő metszetet rajzolt a Hernád-folyó völgyének régészeti kutatásáról. Az ásatások egyelőre rövid naplóbejegyzések a Kárpát-medence történetében, de minden egyes helyszín mind többet árul el a letűnt évezredekről. A Gabona-Oziriszek I. virtuális tárlaton a gabona-Oziriszekben az élettelennek tűnő magvakból sarjadó élet bizonyossága jeleníti meg az új élet és a feltámadás reményét. A műtárgyak történeti, ikonográfiai bemutatását követően a Gabona-Oziriszek II. című virtuális tárlat a kísérleti régészet módszereinek adaptálásával a gabonamúmia-készítés rekonstrukciójának folyamatát mutatja be. A Seuso-kincs – Pannonia fénye 3D virtuális kiállításon úgy járható be a kiállítás területe, mintha valóban jelen lennénk a múzeumban. A 3D modelleken megjelenik a látogatók előtt a Seuso-kincs ezüstedényeinek izgalmas formavilága és a császárkori ezüstművesek részletgazdag díszítőművészete. Az Iseum központi szentélyépületét bemutató, Iseum Savariense című virtuális kiállítás Savaria császárkori történetének egyik legnagyobb építészeti vállalkozását, az Isis szentély és Savaria történetét mutatja be. Savaria Szombathely római kori elődje, az Aquileiától a Balti-tengerig vezető Borostyánút egyik állomása, Pannonia provincia colonia, városi rangú római kori települése volt. Savaria a Kr.u . 2. századtól Pannonia Superior tartomány vallási központja, később Pannonia Prima tartomány székhelye lett. Nézegesd a fotelből Pécs 3D-s látnivalóit! című, virtuális séta keretében járható be a pécsi világörökségi helyszín, a Szent István téren álló Cella Septichora Látogatóközpont. A pécsi Római udvarnál feltárt városi palota 3D rekonstrukciója pedig a Janus Pannonius Múzeum virtuális videójában elevenedik meg. A visegrádi királyi palota című, a királyi rezidenciát a virtuális térben bemutató honlapon található a palota és kiállításainak bejárható 3D modellje, a MNM Mátyás Király Múzeum honlapján – Üdvözöljük a királyi palotában – további információkat szerezhet a látogató az egyes épületrészek építéstörténetéről, a középkori királyi Magyarország uralkodóiról.
| SORSZÁM | MÚZEUM | KIÁLLÍTÁS CÍME ꟾ A VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁS LINKJE | LEÍRÁS |
|---|---|---|---|
| 1 | Magyar Nemzeti Múzeum | Régésztörténetek https://museumapgallery.hu/regesztortenetek |
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága a miskolci Herman Ottó Múzeummal együttműködve 2018 és 2020 között 17 hektáron, 12 helyszínen végzett régészeti ásatásokat a leendő Miskolc-Kassa autópálya nyomvonalán. A Nemzeti Múzeum kutatásai azt bizonyítják, hogy a térséget már a múltban is élénk forgalom jellemezte. Az Alföld északon legtovább a Hernád mentén nyomul be a hegyek közé, így a folyóvölgy egy olyan természetes útvonal, ami évezredeken át biztosította a kapcsolatot a Kárpát-medence belső tájai és Észak-Európa között. Ahol a Hernád ártere a környező dombokkal találkozik, az eltérő jellegű területek érintkezési vonala mentén a régészeti korokban egy hosszú települési lánc jött létre. A folyóvölgybe jobbról-balról befutó patakok oldalvölgyeinek a Hernád-síkra néző bejáratai jó lehetőséget kínáltak a megtelepedésre. Ezek közül az életkamrák közül régészeti szempontból kiemelkedő terület Encs környéke, a tervezett autópálya Forrás-hegyi pihenője. |
| 2 | Szépművészeti Múzeum | Gabona-Oziriszek I. Betekintés egy egyiptomi rítus rejtelmeibe http://on-line.szepmuveszeti.hu/corn-mummies/ |
Az ókori egyiptomiak hitvilága szerint a múmiák nem egyszerűen a halott fizikai, külső burkát, hanem a balzsamozással és a hozzá kapcsolódó mágikus rítusokkal létrehozott, már átlényegült, megistenült halottat jelentették. Ahogy a gabona-Oziriszekben az élettelennek tűnő magvakból élet sarjadt, úgy a koporsóban fekvő élettelen, mumifikált test is új életre kelt a balzsamozás és a szájmegnyitási szertartásai során, melyek által a holttest visszakapta életfunkcióit. A gabona-Oziriszekben így a múmiában kibontakozó új élet szemmel látható bizonyosságként jelent meg. |
| 3 | Szépművészeti Múzeum | Gabona-Oziriszek II. Utazás egy gabonamúmia belsejébe http://on-line.szepmuveszeti.hu/corn-mummies-science/ |
A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének gabonamúmiáiból a lehető legkisebb roncsolás mellett kiemelték a mumifikálódott gabonaszemeket, pontos fajmeghatározás és készítéstechnikai rekonstrukció céljából. A gabonamúmia-készítés rekonstrukciójának egyik alappillére volt, hogy az írott és képi források alapján kirajzolódó készítési eljárást laboratóriumi kísérleti körülmények között reprodukálni lehessen. A leírás mellett a kiindulási alapot a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményéből őrzött két gabonamúmiából kiemelt kicsírázott állapotú árpamaradványok gyököcskéinek és csíráinak hossza nyújtotta. |
| 4 | Magyar Nemzeti Múzeum |
Seuso-kincs – Pannonia fénye 3D virtuális kiállítás |
A Seuso-kincs az Imperium Romanum Pannonia Valeria Duna-melléki provinciájából származó díszes ezüst lakoma készlet. A gondosan elrejtett, páratlan történeti kincslelet az 1970-es években került elő Székesfehérvár térségében, Polgárdi és Kőszárhegy környékéről. A régészeti leletegyüttes nevét a tálalókészlet egyik díszes darabjának, egy aranyozott ezüst tál latin nyelvű verses feliratában megnevezett tulajdonosáról, Seuso-ról kapta. A tál vésetei között szerepel a Pelso felirat, a Balaton latin megnevezése. A Seuso-kincs ma ismert 14 ezüstedénye és az elrejtésükre használt rézüst a római császárkor késői szakaszából fennmaradt, lakoma- és tisztálkodó készleteket tartalmazó kincsleletek között a legértékesebbnek számít. Ezüstedényei saját műfajukban koruk művészetének csúcsdarabjai voltak, ábrázolásaik jól illeszkedtek a kor arisztokratikus művészetének képi világába. |
| 5 | Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum | Iseum Savariense http://iseum.savariamuseum.hu/SZOVEG404/3d_seta_Iseum_Savariense.html |
Magyarország császárkori épített örökségének kiemelkedő jelentőségű helyszíne az Iseum. Savaria Isis szentélyét 1955-ben lokalizálta, majd tárta fel Szentléleky Tihamér. A szentély építészeti elemei, a homlokzat márvány domborműves fríze alapján 1963-ban sor került a pódiumtemplom rekonstrukciójára. 2008-ban került lebontásra a műemlék rekonstrukció. A 2001-től induló új kutatások a korábbiakkal ellentétben hat oszlopos főhomlokzatot azonosítottak, és a császárkori architektúra jellemző építészeti megoldását, timpanonos oromzat kialakítását feltételezték. Az Iseum pódiumtemplomának ma látható, modern anyagokkal és szerkezetekkel épített rekonstrukciója épülettömegében a császárkori építészeti alkotást idézi, az eredeti műtárgyak az udvart körbe ölelő oszlopcsarnokok helyén kialakított múzeumban kerülnek bemutatásra. |
| 6 | Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. | Nézegesd a fotelből Pécs 3D-s látnivalóit! https://www.pecsorokseg.hu/hirek/nezegesd-a-fotelbol-pecs-3d-s-latnivaloit |
Sopianae Pannonia provincia római kori települése a mai Pécs területén található. A város a Kr.u. 4. században tartományi székhely volt, ókeresztény sírkamráinak helyszíne 2000 óta az UNESCO Világörökségi Jegyzékében szerepel. Constantinus uralkodása idején, a kereszténység vallásszabadságának kinyilvánítását követően, Kr.u. 320 körül épült Sopianae első keresztény temetője. A mai bazilika előterében19, egy-, három-, hét- és nyolc apszissal rendelkező sírkápolnát tártak fel. A sírkápolnák alatt található sírkamrák freskói bibliai jeleneteket ábrázolnak. |
| 7 | Janus Pannonius Múzeum | A pécsi Római udvar városi palotája https://www.jpm.hu/videogaleriak/2015-03-25-a-pecsi-romai-udvarnal-feltart-varosi-palota |
Sopianae a Mecsek déli lejtőin, fontos kereskedelmi útvonalak mentén, a mai Pécs belvárosa alatt helyezkedett el. Sopianae fénykorát a Kr.u. 4. században élte, ekkor volt Pannonia Valeria tartomány polgári székhelye, 400×400 méteres belterületét fallal vették körül. A város teljes területe a modern kori Pécs alatt fekszik, régészeti kutatása későn indult meg, és napjainkban is csak korlátozottan lehetséges. |
| 8 | MNM Mátyás Király Múzeum | Visegrádi királyi palota palota3d.mnm.hu A visegrádi királyi palota története https://www.visegradmuzeum.hu/kiralyi-palota |
A visegrádi királyi palota előzménye Károly Róbert városi háza volt. Királyi palotává I. Lajos fejlesztette uralkodása első felében, a romjaiban ma is álló épületeket még I. Lajos kezdte meg építeni élete végén, de már csak utódai: Mária és Zsigmond fejezték be a 14. század végén. A 15. század első évtizedéig, míg Zsigmond az udvarát Budára nem költöztette, a visegrádi királyi palota maradt a magyar uralkodók hivatalos székhelye. A 15. században háttérbe szorult palotát csak Mátyás állíttatta helyre a XV. század végén. A palota az 1544-es török hódításig a magyar királyok vidéki rezidenciája volt. A török időkben rommá vált épületet a 18. század közepén lebontották. 1934 óta folyó feltárása és helyreállítása során maradványait múzeummá alakították. |
Kövessétek a www.virtualismozaikmuzeumtura.hu weboldalunkat és a közösségi média felületeinket a legfrissebb, legszínesebb tartalmakért.
Web: http://www.virtualismozaikmuzeumtura.hu/
Web http://www.mozaikmuzeumtura.hu
Facebook: @mozaikmuzeumtura
Instagram: @mozaikmuzeumtura
Youtube: Mozaik Múzeumtúra
