Digitális Edukációs Múzeumi Órák - DEMÓ 5
2022. február 9.
Esztergom a Duna-kanyar gyöngyszemeként festői hegyektől övezve terül el a Duna jobb partján. Az országokat átszelő folyó fölé magasodik a Várhegy, amely tanúja volt első uralkodónk, Szent István király születésének, házasságkötésének és koronázásának. 1000 éve itt született meg a magyar állam és egyház és évszázadokon keresztül a Magyar Királyság központja volt. A Várhegy északi részén egykor Géza fejedelem palotája állt, amit ma már csak egy márvány oltár jelez a Bazilika északi oldalán. A jelenleg is látogatható királyi várnak az építését III. Béla király kezdte a Várhegy déli részén a 12. században, majd a reneszánsz időszakban, a 15. században, kibővítették a palotát.
A múzeumban néhol 800 éves falak várják a barangolni vágyókat, akik ezt a felbecsülhetetlen történelmi örökséget teljes szépségében szeretnék megcsodálni. Az elmúlt évek nagyszabású rekonstrukciós munkáinak köszönhetően az egykor dúló csatáknak, vagy éppen az idő vasfogának áldozatul esett falak visszatükrözik a hajdani nagyságot.
A érdeklődők megtekinthetik a nemrég újra megnyitott páratlan Királyi Kápolnát, a Fehér Torony kilátójából pedig csodás panoráma fogadja látogatókat. Betekintést nyerhetnek a korabeli emberek mindennapjaiba a Vár konyhájában és ciszternás termében. Ami pedig egy Várban elmaradhatatlan… a várbörtön és az impozáns méretű Nagyterem. A termekben pedig aranyból készült víztartó edény, fűszerpolc, kardok, pallosok, pajzsok, cserépbombák, puskák és még lovagi páncélzat is várja a látványra éhes szemeket.
III. Béla és az esztergomi vár építésének rövid története
III. Béla (1148-1196), Magyarország és Horvátország királya 1172 és 1196 között
A 12. század közepén, a Bizánci Birodalomból hazatérve III. Béla ült a magyar királyi trónra és az esztergomi Várhegy déli részén kezdett el építkezni. III. Béla Konstantinápolyban nevelkedett Mánuel császár oldalán, aki úgy nevelte az ifjú Bélát, hogy egyszer majd megörökölhesse a császárságot. Megtanult írni, olvasni, megtanult görögül, valamint elsajátította a hadászati technikák alapjait is. Mánuel császár második házasságából azonban fia született, így többé már nem volt szüksége Bélára, mint trónörökösre. Haza küldte hát a Magyar Királyságba, ahol 1172-ben az ifjú Béla herceg trónra lépett. III. Béla az egyik legjelentősebb Árpád-házi uralkodó volt, aki megerősítette a trónviszályoktól meggyengült Magyar Királyságot, visszaszerezte Dalmáciát a Bizánci Birodalomtól és megalapította a kancellária intézményét. Jó viszonyt ápolt a német-római császárral, I. (Barbarossa) Frigyessel is, akit legalább egyszer vendégül is látott itt Esztergomban. A király első felesége, Chatillon Anna, 1184-ben Esztergomban megalapította az első közfürdőt is. Béla halálakor (1196) a királyi palota építése még nem fejeződött be és a vár későbbi lakói át- és átépítették a várat.
III. Béla - az esztergomi királyi palota építője
Korosztály: 7-8. évfolyam (humán)
Vitéz János és Esztergom kapcsolata
Vitéz János (1408-1472), bíboros, esztergomi érsek, humanista főpap és diplomata
Vitéz János esztergomi érsek a XV. században, az akkor már egyházi kézen lévő királyi várban (érseki palotában) élt, és Bonfini feljegyzései szerint ő kezdte meg a reneszánsz érseki palota kiépítését a középkori királyi palota átalakításával. Bonfini történeti műve szerint “a várban tágas ebédlőtermet emelt, az ebédlőterem előtt pedig vörös márványból fenséges, emeletes folyosót építtetett. Az ebédlőterem végéhez a Sibillák csúcsíves boltozatú szentélyét csatoltatta, ahol valamennyi Sibillát megszámlálhatjuk. Az ebédlőteremben nemcsak sorban valamennyi magyar király, hanem szittya őseik is láthatók. Továbbá csináltatott melegvízű és hideg fürdőket meg kettős kertet, melyet tornácokkal ékesített, felül pedig folyosóval koronázott. Ezek között pedig a sziklánál kerek tornyot emelt, melyet különféle termekre és szobákra osztottak, fent pedig változatos ablakok díszítettek, s amelyben kápolnáról is gondoskodott. Majdnem mindig itt lakott maga is, mert ez a Duna fölé emelkedve, kellemes kilátást és a kertektől eredő gyönyörűséget nyújtott, a hely pedig bölcselkedésre és szemlélődésre felettébb alkalmas”. Fiatal koráról kevés adat maradt fent, de annyi bizonyos, hogy a zágrábi püspökségben lépett az egyházi rendbe, és kiemelkedő tudásra tett szert a latin és görög tanulmányokban. Éppen ezért Hunyadi János rábízta fiainak, Lászlónak és Mátyásnak a neveltetését. Hunyadi segítségével 1445-től 1465-ig Váradi püspök lett, és 1465-től esztergomi érseknek nevezték ki.
Korosztály: 9-12. évfolyam (humán)
Balassi Bálint – Esztergom vitéze
Balassi Bálint (1554-1594), költő, a török elleni küzdelmek vitéze
Balassi Bálintot az első klasszikus költőként tartjuk számon és Esztergom városában több helyen is szobrok, emléktáblák őrzik a költő emlékét. Balassi Bálint a törökök elleni harcok során, 1594-ben kapott halálos találatot a vár ostromakor, amikor a Vizivárosba próbáltak betörni a déli kapun. Balassi nevét egy középiskola és egy múzeum is őrzi Esztergomban. A szerelmes költészetéről, vitézi és vallásos témájáról ismert költő az első jelentős alakja a magyar nyelvű költészetnek.
Balassi Bálint, Esztergom vitéze
Korosztály: 9-12. évfolyam (humán)
A múzeum weboldala:
MNM Esztergomi Vármúzeuma (varmegom.hu)
Az esemény szervezője:
Mozaik Múzeumtúra
Az esemény koordinátora:
Örökség Kultúrpolitikai Intézet
Az iskolai program szervezője:
Felelős Szülők Iskolája
Facebook esemény:
DEMÓ 5 – Digitális Edukációs Múzeumi Órák
