Digitális Edukációs Múzeumi Órák - DEMÓ 5

2022. február 9.

A Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma Balassagyarmaton, a „Palócföld fővárosában”, a „Legbátrabb Városban” található. Múzeumunkat 1891. március 15-én alapította Felsőgyőri Nagy Iván akadémikus történész, a 19. század kiemelkedő tudósa. Intézményünk gazdag néprajzi, irodalomtörténeti és helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, melyek a Palóc ligetben található - 1914 óta álló - műemléképületben kapnak helyet. Múzeumunk látogatói itt megismerkedhetnek a palócság történeti, néprajzi és kulturális értékeivel, melyek mind régiónk, mind nemzetünk identitástudatában is megjelennek. Ennek alapján küldetésünk szellemi és tárgyi örökségünk feltárása, megőrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása.

Miről mesélnek a címerek? – Nagy Iván, a heraldikus

Nagy Iván akadémikus történész Balassagyarmaton született 1824-ben, a reformkor előtt. Az 1848-as forradalmi események idején királyi táblai jegyző, a magyar szabadság eszméjének híve. A szabadságharc kitörésekor csatlakozik a harcolókhoz, s Bem tábornok alatt szolgálja végig a küzdelmeket. A 19. század második felétől történetíróként dolgozik. Úttörője hazánkban a történelem olyan segédtudományainak, mint a heraldika (címertan) vagy a genealógia (származástan, gyakorlatilag a családfakutatás is ide tartozik). Heraldikusként (címerekkel foglalkozó tudós) az első volt, aki Magyarországon tudományos igényességgel címerhatározási munkát végzett, s a gyakorlatban megalapozott valódi családfakutatás alapjait is szinte egyedül rakta le. Munkái máig hatóak, sok könyvet írt, legjelentősebb az említett szaktudományokhoz kapcsolódó „Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal”, mely egy monumentális 13 kötetes munka. A kiegyezés évében alapítója a Magyar Történelmi Társulatnak, 1874-től a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1858-tól levelező tag volt). 1878-ban a fővárosból visszaköltözik a Palócföldre, egy Balassagyarmattól nem messze lévő nógrádi faluba, Horpácsra (más hírességek is laktak egykor Horpácson, pl. Mikszáth Kálmán író, Szontágh Pál politikus). A munkát azonban nem hagyja abba, 1883-tól az újonnan alakult Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság első alelnöke. 1891. március 15-én megalapította a Nógrádvármegyei Múzeumi Társulatot (amely ma a Palóc Múzeum). 1898-as halála előtt úgy dönt feleségével, hogy minden vagyonukat a Társulatra hagyják, melynek szükséges egy állandó épület is Balassagyarmaton, ez végül 1914-ben épült meg, s ma is ez az otthona a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumának.

Nagy Iván akadémikus történész

Heraldika:

A heraldika jelentése címertan, ami a címerekkel foglalkozó tudomány. A címerek színes jelvények, jellegzetesen pajzs formájúak (de nem mindig), sok esetben örökletesek és azonosításra szolgálnak. Címert viselnek országok, városok, családok, intézmények, de futballcsapatok is, melyeket így valóban egy adott ábráról be lehet azonosítani. A legkorábbi címerek megjelenésénél, több mint 800 éve, ez azért is fontos volt, mert az emberek jó része nem tudott olvasni (analfabetizmus), de az egyszerű vagy jellegzetes színeket és ábrákat feltudták ismerni. A lovagok fegyverhasználatából terjedt el Ny-Európából, s ebben a középkortól fontos szerepe van a heroldoknak, akik olyan személyek, kik magukon viselték uruk címerét, azaz címerhordozók, de ők voltak azok, akik készítették és felismerték a különböző címereket, így a heraldika kifejezés is az ő nevükből ered. A 12. század második felében Magyarországon is bizonyítottan használtak címert (III. Béla király, vörös pajzson fehér kettőskereszt), írott formában azonban csak 1326-ban jelenik meg először hazánkban („cymer”). Az azonosításnak ebben az időben is fontos szerepe volt, I. Károly magyar király a posadai csatából 1330-ban úgy tud megmenekülni, hogy egy főembere, Dezső, kicseréli vele a címerét, így az ellenség őt azonosítja királynak, s ezzel hősiesen feláldozza az életét. Az ezt követő évszázadokban a címerek egyre inkább elterjedtek, a nemesi családok számára fontos volt a címerviselés, ahogyan azonban Nagy Iván is utal rá az akadémiai székfoglalójában, a címerviselés nem minden esetben jelent feltétlenül nemesi rangot, ill. ugyanennek fordítottja is igaz. Nagy Iván a 19. században viszont a nemesi családokat és címereiket is kutatta, s a címereket saját kezűleg rajzolta le. Munkájának alapjai a precizitás, a tényszerűség, a nagyfokú teherbírás és az igazság keresésének tudományos igénye.

Nagy Iván, a heraldikus I.
Az alábbi feladatban képeket és leírásokat láthattok, melyek a balassagyarmati múzeumalapító, Nagy Iván akadémikus történész életéhez, munkásságához és a címerek világához kapcsolódnak. Minden képhez tartozik egy felirat, ez alapján keresd meg a párokat, s húzd az egérrel a feliratot a képre! Akkor jársz sikerrel, ha az összes párt megtalálod!
Korosztály: 9-12. évfolyam (humán)

Nagy Iván, a heraldikus II.
Válaszolj helyesen a kérdésekre, s nyerd meg a kvízt! A témák a 19. századi nógrádi tudós, Nagy Iván életrajzára, történészi tevékenységére és címertani munkásságára vonatkoznak. A 4 lehetőség közül mindig csak 1 válasz helyes. Sok sikert! 
Korosztály: 9-12. évfolyam (humán)

A múzeum weboldala:
Palóc múzeum (palocmuzeum.hu)

Az esemény szervezője:
Mozaik Múzeumtúra

Az esemény koordinátora:
Örökség Kultúrpolitikai Intézet

Az iskolai program szervezője:
Felelős Szülők Iskolája

Facebook esemény:
DEMÓ 5 – Digitális Edukációs Múzeumi Órák