Kép címe: Honfoglalás

Kép forrása: Képes Krónika (Chronicon Pictum) ꟾ A magyarok szerencsés és balszerencsés eseteiről (021/22 rubrika). A kép hegyes-völgyes, egymást metsző, átlós vonalakra épített tája a honfoglalás (896) legfontosabb regényes eseményeit, egy egész jelenetsort foglal magában.

Honfoglalás kor

Magyar Nemzeti Múzeum ꟾ Kelet és Nyugat határán. A magyar föld népeinek története Kr. e. 400 000 – Kr. u. 804 ꟾ Honfoglaló magyarok ꟾ Honfoglalás kor ꟾ online kiállítás

A 895-ben a Kárpát-medencébe érkező magyarok egységbe foglalták a Kárpát-medencét, betelepítették a síkvidéki területeket. Kalandozó hadjárataik nemcsak a törzsi-nemzetségi arisztokráciát juttatták jelentős anyagi javakhoz, de távol is tartották szerveződő országuktól a bizánci és német hódítókat. A 10. század közepétől sikerrel alkalmazkodtak a megváltozott nemzetközi környezethez, s így lehetővé vált számukra, hogy az ezredfordulón megalapítsák a keresztény magyar Királyságot, mely a térség legerősebb állama lett.

Kép címe: Hét törzsfő

Kép forrása: Képes Krónika (Chronicon Pictum) ꟾ A hét kapitány megválasztásáról (023/23 rubrika) C iniciálé: A hét törzsfő együttesen jelenik meg, élen a hercegi kalapos és turulos pajzsos Árpáddal.

Árpád-kor

Magyar Nemzeti Múzeum ꟾ Magyarország története I. rész ꟾ Árpád kor ꟾ online kiállítás

Az online kiálltás a magyar királyság első háromszáz évét (1000–1301), az Árpád-házi királyok korát mutatja be. A korszak jelentős uralkodóihoz, az államalapító Szent Istvánhoz, Szent Lászlóhoz, III. és IV. Bélához több kiállított műtárgy is köthető. Közülük talán nem a leglátványosabbak, de történeti jelentőségüket tekintve legfontosabbak III. Béla halotti jelvényei. A tárlat a megszilárduló feudális társadalom rétegeinek (világi és egyházi arisztokrácia, katonaság, parasztság), valamint a kialakuló városok, és a tatárjárás után betelepülő kunok tárgyi emlékeit is bemutatja.

https://mnm.hu/hu/kiallitasok/magyarorszag-tortenete-i/arpad-kor

Kép címe: II. András ábrázolása a stuttgarti zsoltároskönyvben (Landesgrafpsalter), 1211-1213 körül

Kép forrása: Württembergischen Landesbibliothek ꟾ Stuttgart

Királykoronázás a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában, 1205

Animációs film

www.youtube.com/watch?v=zHjtCHycQWg

A látványos animációs film az Árpád-ház program keretében készült.

1205. május 29-ére repít vissza minket az az animációs kisfilm, amelyben II. András király koronázását követhetjük nyomon. A látvány és a filmet kísérő zene olyan érzést kelt bennünk, mintha mi is a Nagyboldogasszony-bazilika padsoraiból követnénk végig az eseményeket.

Különösen hatásos a pillanat, amikor Merániai János esztergomi érsek felteszi kérdést: "Akarják-e királyuknak Andrást?", és az ott résztvevők hangos kiáltással, egyöntetűen felelnek, "Akarjuk!"

Majd Szent István koronázási palástjával a vállán, két püspök kíséretében az oltár elé lép, ahol felövezték karddal, a jogart és az országalmát a kezébe adták, a fejére pedig koronát helyeztek. Ezzel pedig ismét törvényes uralkodó állt az ország élén.

Kép címe: II. Géza megkoronázása

Kép forrása: Képes Krónika (Chronicon Pictum) ꟾ II. Gézát királlyá koronázzák (117/109 rubrika)

A magyarok koronája ꟾ Országgyűlési Múzeum ꟾ Országház Filmműhely

https://www.youtube.com/watch?v=jpwVNlUxg2U&ab_channel=Orsz%C3%A1gh%C3%A1zFilmm%C5%B1hely

 A magyar Szent Korona a magyar államiság jelképe, Európa egyik legrégebben használt és épségben fennmaradt beavató koronája. A történelmi hagyomány szerint I. (Szent) István király a halála előtt, 1038-ban a Szent Korona révén felajánlotta a Magyar Királyságot Szűz Máriának. Ezzel vette kezdetét az a folyamat, melynek során a Szent Korona a magyar államiság jelképe lett. A korona állami jelképi funkciójára épül a Szent Korona-tan, a magyar államjog fejlődésének kiindulópontja. A Szent Korona két műtárgy, a Corona Graeca és a Corona Latina egyesítéséből jött létre. A Magyar Királyság évszázados története során általánosan elfogadott szokásjog volt, mely szerint csak az lehetett Magyarország törvényes uralkodója, akit három feltétel teljesülésével királlyá avatnak. A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában, az esztergomi érsek által celebrált misén a Szent Koronával hitelesített koronázás számított érvényesnek.

További irodalom:

Moravetz Orsolya: A magyar Szent Korona. Országgyűlés Hivatala, Budapest, 2018. A kiadvány az Országgyűlés Hivatala Nemzet Főtere Füzetek sorozatában jelent meg.

https://orszaghazkonyvkiado.parlament.hu/

Fotó: Az Aranybulla 1318. évi másolata

Kép forrása: Prímási és Főkáptalani Levéltár, Esztergom

Amit az Aranybulláról tudni érdemes ꟾ Országgyűlési Múzeum ꟾ Országház Filmműhely

https://www.youtube.com/watch?v=ZAoLhfzRQyk

Az Aranybulla a magyar történelem talán legismertebb dokumentuma, amely nevét aranypecsétjéről kapta. Az 1222 tavaszán II. András király (1205-1235) által kiállított oklevélre úgy tekintünk, mint a magyar alkotmányfejlődés egyik alapforrására. Az Aranybulla fennmaradását úgy kívánták biztosítani, hogy az oklevelet hét eredeti példányban állították ki. A magyar történelem viharait jól jellemzi, hogy mind a hét eredeti dokumentum megsemmisült. Az esztergomi Prímási Levéltár napjainkban is őrzi az Aranybulla hitelesített másolatát: az 1318-ra datált oklevél II. András 1222. évi oklevelének szó szerinti, megerősítő záradék és dátum nélküli másolata.

Kép címe: I. Szent István király

Kép forrása: Képes Krónika (Chronicon Pictum) ꟾ P iniciálé (040/48): Szent István király, a bölcs aggastyán

A Nemzet Emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei. Virtuális kiállítás

https://kiallitas.mnl.gov.hu/nemzetemlekezete/

A Nemzet Emlékezete című, 2020. augusztus 24. napján megnyílt kiállítás az ezer éves magyar államiság fontos állomásait mutatja be tizennégy, az intézmény által őrzött dokumentumon keresztül.

A digitális kiállítás is érzékelteti, hogy a kiállítótér egy katedrális belső struktúráját idézi fel, amelynek apszisában a Szent Korona, a magyar államiság legfontosabb szimbóluma áll. A bemutatott dokumentumok jelentőségének megértését rövidfilmek, leírások segítik térben, időben és történeti kontextusukban.

Vármúzeum, Esztergom

Fotó/Forrás: © MNM Esztergomi Vármúzeuma

Vármúzeum – Esztergom ꟾ Virtuális kiállítás ꟾ Esztergom városa ꟾ MNM Esztergomi Vármúzeuma

https://esztergom.hu/turizmus/latnivalok/virtualis_turak/hir/313-varmuzeum

Esztergom a magyar állam bölcsője, Magyarország egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező városa, múltjában az egész ország történelme sűrűsödik. Történetének időszakait fényes királyi személyek működése, jeles események sorozata, gazdag paloták, templomok építése, kegyetlen csaták öldöklése, tatár és török hordák garázdálkodása, pusztulás, majd újjáépítés váltakozó terminusai követik. E szép fekvésű és műemlékekben gazdag város, a magyar történelem viharos századainak tanúja napjainkban elsősorban a múlt szépségei iránt fogékony s a művészetet kedvelő érdeklődők látogatásának célpontja.  

Kápolna, Vármúzeum, Esztergom

Fotó/Forrás: © MNM Esztergomi Vármúzeuma

Az Esztergomi Királyi Vár az Árpád-korban ꟾ Elméleti rekonstrukció ꟾ MNM Esztergomi Vármúzeuma

https://www.youtube.com/watch?v=7eu5AHhUXeU&ab_channel=PazirikStudio

Az MNM Esztergomi Vármúzeuma az esztergomi Várhegy déli részén helyezkedik el és ez a vár Magyarország legrégebbi, ma is látogatható vára. Az épületegyüttest III. Béla király kezdte el építtetni a 12. század végén, melyet királyi székhelyéül és családjának otthonául szánt. Az ezt követő évszázadok során a várat többször átépítették, így sokféle stílusjegyet egyesít magán. A várban megtekinthető sokszínű és izgalmas kiállítás is ezeket az évszázadokat tárja elénk, melynek segítségével elmélyülhetünk a letűnt korok embereinek várbéli életében.

Vármúzeum, Esztergom

Fotó/Forrás: © MNM Esztergomi Vármúzeuma

Közös múltunk a közös jövőnkért ꟾ Virtuális kiállítás ꟾ MNM Esztergomi Vármúzeuma

A Várak és Régiók projekt digitális produktuma a „Közös múltunk a közös jövőért” c. virtuális kiállítás, amely bemutatja a résztvevő helyszínek, országok közös történelmi eseményeinek egy-egy jelentősebb pillanatát, eseményét, személyét, valamint nagy hangsúlyt fektet a közös közép-európai identitásra.

A virtuális térben megrendezett kiállítás négy útvonalat kínál fel a látogatónak, amin elindulhat. Az idővonal egy térben is bejárható történelmi kronológia, amely a helyszínek és országok fontosabb történeti eseményeit mutatja be a 10. századtól a 19. századig, kiemelve a közös múlt egyes olyan pillanatait, amelyek megérthetővé teszik a közös történelmi örökséget. A Várak a történelemben, a partner intézmények, várak, erődök lokális történelméről adnak összefüggő, részletesebb áttekintést, egyfajta történelmi képeskönyvként. Hősök, események, történetek elsősorban a közös történelmi személyeken és a hozzájuk kapcsolódó eseményeken keresztül ad betekintést a múltunk közös momentumaira. A Jelenidő rész bemutatja a várak, erődök mai szerepét, a helyreállításokat, a turisztikai szerepeket, a régióba történő beilleszkedésüke. A virtuális kiállítás nagy előnye, hogy igazodik a 21. század modern elvárásaihoz, valamint gyorsan és könnyedén cserélhetők, bővíthetők benne a tartalmak, tematikák. Virtuális jellegéből adódóan szélesebb körhöz tud eljutni, például a fiatal generációkhoz, akik nem képzik a múzeum fő látogatókörét. A kiállítás elérhető angol, magyar, szlovák, lengyel és szerb nyelveken is, amely nem csak a résztvevő várak, országok és népek közti kapcsolatot és a közös közép-európai identitást hangsúlyozza, de hozzájárul ezen várak és erődök nemzetközi népszerűsítéséhez is.

https://castlesregions.eu/ve-hun/

Kép címe: Tatárok bejövetele

Kép forrása: Képes Krónika (Chronicon Pictum) ꟾ A tatárok első bejövetele (125/122 rubrika). Kép: IV. Béla menekül a tatárok elől (1241).

A királyok Visegrádja ꟾ MNM Mátyás Király Múzeum ꟾ Visegrád

Az animációs kisfilm a középkori visegrádi királyi központ öt nagy uralkodó által képviselt öt fő korszakát: IV. Béla, I. Károly, I. Lajos, Zsigmond és I. Mátyás korának Visegrádját mutatja be.

Az animációs kisfilm URL címe: https://www.youtube.com/watch?v=ZR-ejRdZSf8&t=249s

Visegrád Alsó- és Fellegvára a tatárjárás után épült, az elpusztult Sibrik-dombi ispáni vár helyett. "Sok tanácskozás után abban állapodtunk meg, hogy nekünk is, egész Európának is üdvösebb lesz, ha a Dunát várakkal erősítjük, mert ez az ellenállás vize." - írta IV. Béla 1250-ben IV. Ince pápának. Az új vár építését valószínűleg az is sürgette, hogy 1248-ban elterjedt egy újabb mongol támadás lehetősége. A várrendszer legfontosabb részei feltehetően 1255-ben már állhattak, 1259-ben IV. Béla Mária királynénak adományozta a visegrádi várat és vele együtt a pilisi ispánságot.

A IV. Béla-korabeli Fellegvár nagyjából háromszög alakú volt, három toronnyal megerősítve: kaputorony, az ötszögű öregtorony és egy lakótorony. Az ék alakú sarkantyúval falazott öregtorony a támadásnak legjobban kitett északkeleti oldalra épült. A tömör sarkantyú a kőhajítók elleni védelmet szolgálta. Hasonló sarkantyú épült a Salamon-torony 

északi és déli sarkán. A torony második emeletén lehetett az Árpádházi Szent Erzsébetnek szentelt várkápolna (Erzsébet IV. Béla húga volt). A kaputorony a vár déli sarkán volt található. A lakótorony sarkából indult ki a Fellegvárat az Alsóvárral összekötő északi völgyzáró fal. A várat mentsvárnak is szánták a Nyulak-szigeti zárda lakói számára (ott lakott IV. Béla lánya, a később szentté avatott Margit királylány). A tornyok mellett egy lakóépületnek a nyomait is megtalálták a feltáráskor.

Visegrád lett az újonnan szerveződött Pilis vármegye központja. 1258-ban Fülöp pilisi ispán felesége itt végrendelkezett, tehát az ispánság már létezett. 1277-ből ismert az első várnagy neve: Domonkos, később a pilisi ispáni hivatal összekapcsolódott a visegrádi várnagyi feladatkörrel.

1284-ben IV. László János comesnek a visegrádi vár védelmekor elszenvedett káraiért két Somogy megyei falut ajándékoz. Győrffy György szerint a Héderek ostromolhatták a királyi várat 1283-ban. Ez az első adatolt várostroma a várnak. 1285-ben a várnagy és pilisi ispán Eyza. Az Árpád-ház kihalása utáni trónharcok során Vencel király (1301-1305) csapatai szállták meg a várat. 

Kép címe: Szent István király harca

Kép forrása: Képes Krónika (Chronicon Pictum) ꟾ Szent István király harca Gyula erdélyi fejedelem ellen (040/48 rubrika). A kép az elfogatásra helyezi a hangsúlyt. István címerruhája magyarázatot nyújthat a kegyetlenségre: a kereszt jegyében, a pogányság ellenében vállalja a király.

Lépj be a múltba – Történelmi időutazás ꟾ Virtuális vártúrák. Régi váraink új fényben ꟾ Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékpark

https://www.youtube.com/watch?v=ZMqshbm2Rx0&ab_channel=Serpafilm

Esztergom, Visegrád (ispáni vár), Óbuda, Mohosvár, Diósgyőr, Kisnána, Simontornya, Tata

Váraink zöme az 1242-es tatárjárás után épült, amikor IV. Béla király meghirdette várépítő programját:
„Miután birodalmunkat a barbár népek elpusztították és az a tatárok zsarnoksága által isten engedelmével vagy rendeletére egészen feldúlatott, attól való félelmünkben, hogy országunk végkép kimerül és azt óhajtva, hogy az isteni rendelkezés folytán nekünk hódoló népnek maradványai biztonságban legyenek, főuraink tanácsának meghallgatásával meghagytuk, hogy koronánk minden országának alkalmas helyén erősségeket építsenek, várakat emeljenek, hogy a nép, ha ismét ellenség tör reá, oda meghúzhassa magát és ott védelmet találjon. És hogy ez a jótékony gondoskodásunk annál könnyebben vezethessen a kívánt eredményhez, azt az eljárást követtük, hogy ha magánember bírt egy erős fekvésű helyet, azt csere útján vagy más igazságos módon államivá tettük, hogy azon a nép sokasága várat építsen. Ha pedig királyi birtokon volt az ilyen megfelelő hely, azt átadtuk használatra magánosoknak, az egyházaknak vagy főpapoknak. Így akartuk elérni, hogy az erős helyek mindig azokra bízassanak, kiknek gondoskodása által minél számosabban találhassanak menedéket ugyanott, hol előbb senki vagy csak kevés ember talált.”

Kép címe: Szent István születése

Kép forrása: Képes Krónika (Chronicon Pictum) ꟾ Szent Istvánnak, a magyarok első királyának születése (037/42 rubrika)

A királyi udvarból a béli remeteségbe – Szent Gellért ꟾ Szent Mauríciusz monostor ꟾ Animációs kisfilm

A bakonybéli Szent Mauríciusz monostor új állandó kiállításába készült, Szent Gellért életét bemutató, a középkori kódexek képi világát idéző animációs kisfilm.

https://www.youtube.com/watch?v=WoqM6yJSwrQ

II. András aranypecsétje, 1221

Fotó/Forrás: © Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára

Az Árpád-kor és az Aranybulla ꟾ M5 História (2022. április 9.)

https://www.youtube.com/watch?v=eisV-opWLBI

Tartalom:

-         A székesfehérvári Árpád-kori kiállítás

-         Mit nevezünk Árpád-kornak?

-         Gertrúd, II. Endre, Aranybulla

-         A Bánk bán operafilmről mesél a filmszakértő

-         Papírok titkai, tihanyi alapítólevél, Ómagyar Mária siralom, Gesta Hungarorum

-         Az Árpád-ház kihalása, III. András

-         Történelmi játék: Mi lett volna, ha nem hal ki az Árpád-ház?

II. András előkelők társaságában (részlet a kassai Szent Erzsébet-székesegyház főoltáráról)

Fotó/Forrás: © Zsoldos Attila: A 800 éves Aranybulla

A Magyarságkutató Intézet az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulója alkalmából szervezett tudományos konferenciája

A konferencia előadásai itt érhetőek el:

https://www.facebook.com/watch/1908907959238697/1149813642485463

Tartalom:

-         A Magyar Királyság helye, stratégiai szerepe a 12–13. századi Európában

-         A Staufok aranybullái

-         Az Aranybulla jogfejlődésre gyakorolt

-         II. András kísérlete a pénzügyigazgatás reformjára címmel tartotta meg előadását

-         Az Aranybullához vezető út

-         Az Aranybulla szövegei, átiratai, fennmaradási formái

-         Az országvédelem jogi kodifikációja az Aranybullában, és annak hatszáz éves tovább élése

II. András szentföldi hadjárata

Kép címe: Szent István óbudai templomépítése

Kép forrása: Képes Krónika (Chronicon Pictum) ꟾ Szent István óbudai templomépítése a kanonokok számára (042/50 rubrika)

Középkori templomok útja. Örökségtúra a Kárpát-medencében

https://www.youtube.com/watch?v=WkwyxTzb2lE

Középkori templomok útja címen született meg az a tematikus útvonal, amely a Kárpát-medencében egyedülálló vallási és kulturális örökséggel szeretné mélyrehatóan megismertetni az érdeklődőket. Ez a tematikus útvonal hivatott bemutatni a valaha egy történeti régiót alkotó, Északkelet- Magyarország, Kárpátalja, valamint a Partium északi részének középkori egyházi örökségét. Az útvonal területileg a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár és az ukrajnai Kárpátalja megyén halad keresztül, amelyet behálózzák közös történelmi gyökerek. Kárpátalja középkori templomai jelentik a nyugati kereszténység keleti határvonalát, itt ér véget gótika és veszi kezdetét a fa templomok földje és az ortodoxia. A viharos történelmű Kárpátalján viharos múltja volt a templomoknak is. Sokuk elpusztult a tatárjárás után, a reformáció előretörésével sorra a protestánsokhoz kerültek, számos leégett a kora újkor szabadság küzdelmeiben, a szovjet időkben, több esetben Isten házából ateista múzeum lett. Mára az idő, a történelem megnyugodott és az egyházi örökség turista látványossággá vált.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, középkori templomokban Magyarország egyik leggazdagabb vidéke, a középkori templomoknak itt olyan sűrű hálózatuk maradhatott fent, amely egyedülálló. Szatmár és Bereg középkori egyházi örökségének egyedi hangulatát idézik a kisméretű templomok, a melléjük épített fa harangtornyok, a gazdagon fennmaradt középkori freskók, a festett karzatok, a díszes kazettás mennyezetek, faragott szószékek. Az Alföld középkori templomainak nagy része a török dúlások áldozatává vált. Ez a vizek által körbezárt vidék azonban távol tartotta magától a hódító hadakat, az idegen kultúrákat. Így maradhattak fent páratlan gazdagságukban és szépségükben ezek a kis középkori templomok, amelyek ékszerdobozai ennek a vidéknek.