Digitális Edukációs Múzeumi Órák - DEMÓ 6
2023. március 13.
A Dobó István Vármúzeum Heves megye, kiemelten Eger és az Egri vár történelmi és kulturális örökségének őrzője. Az Eger-patak melletti magaslaton felépült középkori püspökvár a 16. században, a török hódítás miatt három részre szakadt Magyar Királyság végvárrendszerének, „Európa védőpajzsának” fontos erősségévé vált. Ezer éves történetének leghíresebb eseménye az 1552-es ostrom, amikor a Dobó István által vezetett kétezer fős védősereg közel harmincszoros (Kenyeres István: húszszoros) török túlerővel szemben megvédte a várat. Elsőként a korabeli krónikás, Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg históriás énekében a győzelmet, amely több további irodalmi és képzőművészeti alkotás közvetítésével vált a nemzeti emlékezet részévé. Eger védőinek a magyar hőskultuszban betöltött szerepét Gárdonyi Géza Egri csillagok című nagyhatású regénye, illetve az ebből 1968-ban készült film erősítette tovább.
E kultuszhoz tevődnek hozzá a püspöki barokk székhely és a polgárosodó 19. századi város szellemi és tárgyi emlékei, értékei, melyeket múzeumunk gyűjteményei őriznek, és melyekről kiállításaink regélnek.
Fotó/Forrás: © Dobó István Vármúzeum
1848. – Heves vármegye emlékezete
Korosztály: alsó tagozat (történelem)
Nemzeti emlékezetünk legfontosabb fejezetei közé tartozik a reformkor és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Hazánkban a 19. század a polgári átalakulás időszaka volt. Olyan nagy történelmi személyiségek munkálkodtak a polgári Magyarország megteremtéséért, mint például Széchenyi István és Kossuth Lajos, kiknek nevét számos intézmény, utca és tér őrzi. Március 15-én ezért az átalakulásért és Magyarország Habsburg Monarchián belüli önállóságáért vonult az utcára társaival Petőfi Sándor.
A Pozsonyban, illetve a Pest-Budán lezajlott események hatására március 17-től kezdődően Egerben is megmozdulásokra került sor. A Líceum nyomdájában négyezer példányban nyomtatták ki a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A Város és a vármegye nemcsak a forradalom vívmányait tette magáévá, hanem kivette a részét a másfél évig tartó szabadságért folytatott küzdelemből is.
Az alábbi játékok segítségével emlékezzünk az 1848-49-es események nagyjaira, ismerjük meg közelebbről nemzeti jelképeinket és hangolódjunk együtt közelgő nemzeti ünnepünkre!
1. Mely egyházi és nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódnak az alábbi képek?
Keresd meg az összeillő párokat!
2. A címer egy nemzet, egy közösség összetartozását fejezi ki. Te vajon mennyire ismered hazánk címerét?
Segíts beazonosítani az egyes címerképeket!
3. A Dobó István Vármúzeum Történeti gyűjteményében megtalálható egy eredeti, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idejéből származó kokárda.
Ismerd, meg jobban a műtárgyat majd játssz és tedd a szavakat a megfelelő helyre!
Fotó/Forrás: © Dobó István Vármúzeum
4. Egyik legfontosabb nemzeti jelképünk, a kokárda, mely napjainkban is a szabadság és a függetlenség szimbóluma. A márciusi ifjak kabátjuk hajtókáján vagy mellkasuk bal oldalán, szívük felett viselték.
Az előzőekben megismerkedhettél a Dobó István Vármúzeumban megtalálható kokárdával, készítsük el együtt a videó segítségével!
A Dobó István Vármúzeum Történeti gyűjteményében szereplő 1848-as kokárdáról további információk ITT találhatók.
Fotó/Forrás: © Dobó István Vármúzeum
1848. – Heves vármegye emlékezete
Korosztály: felső tagozat (történelem)
Nemzeti emlékezetünk legfontosabb fejezetei közé tartozik a reformkor és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Hazánkban a 19. század a polgári átalakulás időszaka volt. Olyan nagy történelmi személyiségek munkálkodtak a polgári Magyarország megteremtéséért, mint például Széchenyi István és Kossuth Lajos, kiknek nevét számos intézmény, utca és tér őrzi. Március 15-én ezért az átalakulásért és Magyarország Habsburg Monarchián belüli önállóságáért vonult az utcára társaival Petőfi Sándor.
A Pozsonyban, illetve a Pest-Budán lezajlott események hatására március 17-től kezdődően Egerben is megmozdulásokra került sor. A Líceum nyomdájában négyezer példányban nyomtatták ki a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A Város és a vármegye nemcsak a forradalom vívmányait tette magáévá, hanem kivette a részét a másfél évig tartó szabadságért folytatott küzdelemből is.
Az alábbi játékok segítségével emlékezzünk az 1848-49-es események nagyjaira, ismerjük meg közelebbről nemzeti jelképeinket és hangolódjunk együtt közelgő nemzeti ünnepünkre!
1. A Pest-Budán lezajló események híre hamar eljutott Heves megyébe is. A forradalom mely követeléseire és jelképére utalnak az egri határozatok?
Tedd a betűket a megfelelő sorrendbe!
2. Mit vagy kit látsz a képen?
Jelöld meg az általad helyesnek vélt választ!
3. A címer egy pajzsba foglalt állandó jelkép, amely bizonyos szabályok szerint, meghatározott színekből és megszerkesztett alakokból áll.
Vajon mennyire ismered a Magyar Köztársaság címerét?
Segíts beazonosítani az egyes elemeit!
4. Az 1870-es évektől népművészeti tárgyainkon a nemzeti jelképeink egyre nagyobb számban fordulnak elő.
A szabadságharc hősei közül Kossuth Lajos volt a legkedveltebb.
Milyen tárgytípusokon élnek tovább?
A Dobó István Vármúzeum Történeti gyűjteményében szereplő 1848-as kokárdáról ITT olvashatsz.
Fotó/Forrás: © Dobó István Vármúzeum
1848. – Heves vármegye emlékezete
Korosztály: középiskola (történelem)
Nemzeti emlékezetünk legfontosabb fejezetei közé tartozik a reformkor és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Hazánkban a 19. század a polgári átalakulás időszaka volt. Olyan nagy történelmi személyiségek munkálkodtak a polgári Magyarország megteremtéséért, mint például Széchenyi István és Kossuth Lajos, kiknek nevét számos intézmény, utca és tér őrzi. Március 15-én ezért az átalakulásért és Magyarország Habsburg Monarchián belüli önállóságáért vonult az utcára társaival Petőfi Sándor.
A Pozsonyban, illetve a Pest-Budán lezajlott események hatására március 17-től kezdődően Egerben is megmozdulásokra került sor. A Líceum nyomdájában négyezer példányban nyomtatták ki a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A Város és a vármegye nemcsak a forradalom vívmányait tette magáévá, hanem kivette a részét a másfél évig tartó szabadságért folytatott küzdelemből is.
Az alábbi játékok segítségével emlékezzünk az 1848-49-es események nagyjaira, ismerjük meg közelebbről nemzeti jelképeinket és hangolódjunk együtt közelgő nemzeti ünnepünkre!
1. A Pest-Budán lezajló események híre hamar eljutott Heves megyébe is. A forradalom mely követeléseire és jelképére utalnak az egri határozatok?
Tedd a betűket a megfelelő sorrendbe!
2. Mit vagy kit látsz a képen?
Jelöld meg a helyes választ!
3. A címer egy pajzsba foglalt állandó jelkép, amely bizonyos szabályok szerint, meghatározott színekből és megszerkesztett alakokból áll.
Vajon mennyire ismered a Magyar Köztársaság címerét?
Segíts beazonosítani az egyes elemeit!
4. Az 1870-es évektől népművészeti tárgyainkon a nemzeti jelképeink egyre nagyobb számban fordulnak elő. A szabadságharc hősei közül Kossuth Lajos volt a legkedveltebb. Használati és dísztárgyakon egyaránt szerepel a neve, vagy olykor az alakja is. Az országcímer ábrázolás a népi díszítőművészet leggyakoribb motívumává vált. Megalkotói iparosok, pásztorok, parasztok voltak, akik eltávolodva a heraldika szabályoktól egyszerű módon ábrázolták azokat.
Milyen tárgytípusokon élnek tovább?
Párosítsd a tárgyat az őt ábrázoló fotóval!
5. A szabadságharc leverése után Egerrel egyetemben Heves vármegye is többségében ellenzéki maradt. 1867-ben Eger képviselőtestülete bizalmi nyilatkozatot küldött az emigrációban élő Kossuth Lajosnak, melyben kifejezte reményét az egykori kormányzó-elnök hazatérésére. Azonban, mivel a megye nem volt hajlandó visszavonni ezt a nyilatkozatot, élére kormánybiztost rendeltek és autonómiáját is felfüggesztették. Kossuth az emigrációban is értesült az így kialakult eseményekről. Tavassy Antalnak, Eger egykori polgármesterének címzett levelében sajnálatát fejezte ki, amiért annyi kellemetlenség érte a várost miatta, de hálával fogadta a képviselőtestület belé vetett bizalmát.
Olvasd el Kossuth Lajos levelének részletét, melyet Eger város polgármesterének írt 1867-ben!
Próbáld meg behelyettesíteni a megfelelő szavakat!
A Dobó István Vármúzeum Történeti gyűjteményében szereplő levél ITT található.
A Dobó István Vármúzeum Történeti gyűjteményében szereplő 1848-as kokárdáról ITT olvashatsz.
A múzeum weboldala:
Dobó István Vármúzeum (egrivar.hu)
A múzeum Facebook oldala:
Dobó István Vármúzeum
Az esemény szervezője:
Mozaik Múzeumtúra
Az esemény koordinátora:
Örökség Kultúrpolitikai Intézet
Az iskolai program szervezője:
Felelős Szülők Iskolája
Facebook esemény:
DEMÓ 6 – Digitális Edukációs Múzeumi Órák