A 6 tematikus online múzeumi roadshow (Néprajz, Ipari örökség, Szecesszió, Együttélés, Viselet, Legendás múzeumi tárgyak) egy-egy nagy múzeumi holdudvar köré épül, aköré a nagy országos múzeum köré, akik a legrelevánsabb gyűjteménnyel rendelkeznek az adott témakörben. Ezeket egészítik ki azok a kapcsolódó városi múzeumi, vagy kisgyűjteményi anyagok, amik tovább színesítik a téma bemutatását. A különböző tartalmak inkább tematikus sorrendben egy történetet mesélnek el, nem pedig múzeumhoz kötött listaszerű megjelenítést és logikát követik.
A Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum a magyar ipari örökség legfőbb letéteményese, azonban nem az egyedüli! Az egyik legkorábbi öntöde, hajómalmok, és számos más történelmi érdekesség vár felfedezésre, megismerése. Az ipar fejlősédével szorosan összefügg a közlekedés fejlődése, infrastruktúrájának kiépülése is. A 20. században fellendülő légi közlekedés mellett korábbi technikai újítások sorával ismerkedhetünk meg. Az ipari városok tervezése is a múlt század közepére tehető. Korábbra nyúlik vissza azonban a gyártelepek, ipari negyedek kialakítása: személyes és településtörténeteken keresztül, több múzeum online anyagában rajzolódnak ki ezek sikerei, kudarcai és a gyáróriások megjelenése. Speciális területei az ipari örökségnek a bányászattörténethez kapcsolódó emlékhelyek, kiállítások, illetve az energiatermelés történetét bemutató tárlatok.
Kép forrása: MNM Rákóczi Múzeum, Sárospatak |
Újjáéledt Rákóczi György ágyúöntő műhelye MNM Rákóczi Múzeum | Sárospatak I. Rákóczi György erdélyi fejedelemként, a terület virágzó korszakának uralkodója. Munkásságának emlékei a kultúra, az oktatás, a fennmaradt kastélyok és várak által ismertek. Itt Sárospatakon „életműve” az ipartörténet felé irányuló fejezetének bemutatására is van lehetőségünk. Ő az ágyúöntő műhely létrehozója. A 17. században elterjedt, a lángkemencék típusába sorolható műhely 1631-től 1648-ig működött. Jelen ismereteink szerint Sárospatakon 80 ágyút öntöttek, legnagyobb számban a mezei, vagy tábori ágyúk kategóriába sorolhatókat. Az évszázadok az ágyúöntő műhely épületét is eltüntették, a parkosítás a 19. században véglegesen elfedte a romokat. A korabeli források azonban megőrizték működésének emlékeit. Az MNM Rákóczi Múzeum honlapja mesél a közel 400 éves ágyúöntő műhely múltjáról és rekonstrukciójáról. |
Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele Magyar Nemzeti Múzeum | Budapest A reformkor korszakában született a magyar ipar. A lánchíd a korszak legnagyobb beruházásaként nem csak az ipari örökség alapkövét, hanem a 19. században eljövő technológiai forradalmat és a nagy gyárak aranykorának kezdetét is jelezheti. A korszak esztétikai igényéhez mérten nem az ipari elemekre jellemző funkcionalitás, hanem egy sokkal inkább szimbolikus formájú hidat emeltek elsőként a Duna fölé. A Magyar Nemzeti Múzeum interaktív kalauza megidézi az ünnepélyes alapkőletételt és bevezet a híd történetétek későbbi alakulásába is. |
Kép forrása: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest |
Kép forrása: Magyar Közeledési és Műszaki Múzeum, Budapest |
Hidak, Hídszerkezetek Magyar Közeledési és Műszaki Múzeum | Budapest A hidakon átkelve vagy a partról csodálva ti is gondolkodtatok már azon, vajon ezek a szerkezetek hogyan épültek, hogyan képesek megállni, vagy a rajtuk átmenő forgalom terhét elbírni? A Magyar Közlekedési és Műszaki Műszaki Múzeum Múzeumpedagógiai percei megismertetnek a hídtípusok sajátosságaival, és 3 Budapesti híd történetével, majd inspiráló ötleteket adnak saját hídmakettünk elkészítéséhez. https://kozlekedesimuzeum.hu///hu/tanulas/muzeum-az-otthonomban/hidak-hidszerkezetek |
50 éves a piros metró Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum | Budapest A piros metró története az építéstől az átadásig. A kelet-nyugati metróvonal megszületése hosszú folyamat volt, az első tervektől az avatószalag átvágásáig hosszú évtizedek teltek el, de az építés is 20 évig tartott. A mélyen a föld alatt futó új tömegközlekedési eszköz alapjaiban változtatta meg fővárosunkat és lakóinak életét, magával hozva a felszín átalakulását is. Első mélyvezetésű metróvonalunk történetét egy képekkel, tervrajzokkal és filmhíradókkal színesített kiállítással tárjuk a látogató elé, amelynek törzsanyaga a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből származik. http://virtualiskiallitas.kozlekedesimuzeum.hu/s/metro50/page/bevezeto |
Kép forrása: Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum, Budapest |
Kép forrása: Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum, Budapest |
Barangolás Fiumében Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum | Budapest Tengerészet, kereskedelem és vendéglátás és kultúra az Adria partján. A Magyar Királyság egyetlen tengeri kikötője fontos kereskedelmi és ipari csomóponttá alakult a kiegyezést követően. Az MKVM és MKM közös virtuális kiállítása elrepít a Mária Valéria mólóhoz és idézi meg a tengerparti aranykort. A virtuális kiállítás megtekintése után játékos feladatok kínálnak tudáspróbát, amelyen a Fiuméhez köthető ismeretek tovább mélyíthetők. https://www.mmkm.hu//hu/tanulas/muzeum-az-otthonomban/fiume-kapu-a-nagyvilagra |
A repülőtér rövid története Tomory Lajos Múzeum | Budapest Egy érdekes réztábla a múzeumi gyűjteményben még érdekesebb történetet fed fel. A Tomory Lajos Múzeum összefoglalójából (link) kiderül, ki volt Feri, akiről a későbbi repülőtér is kapta a nevét, és milyen gazdag múltra tekint vissza a terület, amin már 70 szülinapját is betöltő repülőteret építették 1942 és 1950 között. |
|
Kép forrása: Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum, Budapest |
Ferihegy 70 Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum | Budapest Minden megtudhatsz hazánk fő repülőteréről, Ferihegyről, az 1-ről és a 2-es terminálról is. Az online kiállítás (link) azonban számos érdekességet is tanít: példul, hogy a magyar aviatika kezdetén nem is egy, hanem 3 reptér is volt Budapesten, hogy milyenek voltak a múltbéli repülőnapok, miért épp Liszt Ferenc után nevezték át 2011-ben és hogy melyek voltak a legérdekesebb vendégeskedő gépmadarak.
|
Játékok a Ferihegy 70 virtuális kiállítástól Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum | Budapest A kiálltás végigböngészése után játékos feladatok várnak.
|
Kép forrása: Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum, Budapest |
Kép forrása: Tomory Lajos Múzeum, Budapest |
70 év, 70 tárgy a légiközlekedés nyomában Tomory Lajos Múzeum | Budapest A 2020-ban kerek évfordulót ünneplő ferihegyi Liszt Ferenc repülőtér egy igazi relikvia-aranybánya. A folyamatosan fejlődő légi közlekedés miatt elavuló és feleslegessé tárgyak közül pedig sok talált új otthonra a Tomory Lajos Múzeumban. A cikksorozatban a tárgyak, vagy maga a reptér kalandos történetével, illetve a vele szorosan összekapcsolódó, mára nyugdíjazott MALÉV emléktárgyakkal is megismerkedhet az olvasó.
|
Mozgósít a rajz, leleplez a karikatúra – vizuális propaganda a vasúton Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum | Budapest A Közlekedési Múzeum két lap kivételével teljes számban őrzi az Ütköző című faliújság-plakát sorozatot. A képi propaganda a kommunista párt nyelvén és céljai szerint fogalmazta meg üzeneteit, ugyanakkor a karikatúrákon az ideológia torzításai és manipulációi mellett a vasúti dolgozók mindennapjai is megelevenednek. A politika jelenléte a munkahelyeken a kor emberének megszokott látványt nyújtott, emellett folyamatosan figyelmeztette is a munkásokat a pártállam elvárásaira is. A virtuális kiállítás (link) a vasút II. világháború utáni helyzetéről, a pártállam erről alkotott elképzeléseiről és a mindennapi nehézségekkel, kihívásokkal szembenéző vasutasokról szól.
|
Kép forrása: Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum, Budapest |
Kép forrása: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest |
Iparosodott fogasztás: Mit vásárolt Jucika? Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum | Budapest Termelés és fogyasztás köré épült a reklámipar. Hogyan is vetette meg a lábát és uralja máig a médiumokat a reklám? A reklámok pedig sokszor szóltak nőkről, nőkhöz, akik a legfőbb fogyasztók, bevásárlók, a családi kassza felett rendelkezők voltak. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum virtuális kiállítása a nők szerepét térképezi fel a szocialista reklám korszakában.
|
A Korbuly család szerepe a hazai ipartörténetben Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum | Budapest 1878-ban a Párizsi Világkiállításon Korbuly József újfajta vasúti csapágya kitűntetést kapott. Innen kezdődött az örmény származású család, és a hazai iparvállalatok kapcsolata. A Korbuly família tagjai ott voltak az olasz villanyvasutak építésénél, az első világháború után segítettek a Weiss Manfréd csepeli gyárát átállítani civil termékekre. Részt vettek a Weiss Manfréd közúti járműveinek, harckocsijainak, repülőgépeinek és világhírű tolópadjainak megszerkesztésében. http://virtualiskiallitas.kozlekedesimuzeum.hu/s/korbuly/page/welcome |
Kép forrása: Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum, Budapest |
Kép forrása: Tomory Lajos Múzeum, Budapest |
Épülettörténetek Pestszentlőrincen és Pestszentimrén Tomory Lajos Múzeum | Budapest Gyártelep-történeti településtervezési érdekességek, helytörténeti ínyencségek várnak Tomory Lajos Múzeum épülettörténeteket felvonultató gyűjteményében. Kiderül, kik voltak Pestszentlőrinc meghatározó gyárosai, hogyan alakították ki saját ipari birodalmaikat, és hogy miként alakul át egy titkos hadiüzem a külföldi megrendeléseket teljesítő darugyárrá. |
Paprikamalmok Bátyán Kecskeméti Katona József Múzeum | Kecskemét Kalocsa vidékének jellemző terméke a paprika, ami köré a 1909-ben egy egész őrlőüzemsor épült. Bátyán építették meg az ország legnagyobb paprikamalmát, ami egy társadalmi átalakulást is eredményezett. A paprikaiparból élő helyiek, a "pógárok" felemelkedése mellett pár kiemelkedő iparoskarrier és a paprikamolnárok mindennapjait ismerhetjük meg a Kecskeméti Katona József Múzeum virtuális kiállításában.
|
Kép forrása: Kecskeméti Katona József Múzeum, Kecskemét |
Kép forrása: Zsolnay-negyed, Pécs |
Zsolnay história – a kézzel fogható történelem Zsolnay-negyed | Pécs Digitálisan is bejárható a Zsolnay-birodalom fénykoráról készült kiállítás. A Zsolnay család a művészeti és épületkerámiák magyar úttörőiként hatalmas sikereket értek el, a gyár történetét az újítás és a tradíció kulcsfogalmai kísérik.
|
A szénbányászat története Dornyay Béla Múzeum | Salgótarján A szén felfedezésétől a modern bányászat módszereiig, felvonultatja a szénhasználat több mint 2 évszázados történelmét. A Dornyai Béla Múzeum 3D túrájában a bányászati kiállítóhely tárlatát barangolhatjuk be online.
|
Kép forrása: Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján |
Kép forrása: Intercisa Múzeum, Dunaújváros |
Dunapentelétől Dunaújvárosig Intercisa Múzeum | Dunaújváros A tervezőasztalon született város, a paneltenger és az ipari ambíciók csillogó majd hanyatló világába vezet be rövid naplóbejegyzésein keresztül az Intercisa Múzeum blogja. Az iparváros teremtésének, és a működéshez szükséges infrastruktúra kiépítését követhetjük nyomon, miközben a sorozatszerűen felvillantott történetek mutatják meg, hogyan bábáskodtak múlt század meghatározó politikai szereplői Sztálinváros alakításában. |
Kép forrása: Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján
|
A betonfalak harmóniája – Salgótarján Dornyay Béla Múzeum | Salgótarján Beton és hegy találkozása - röviden ez Nógrád megye ipari és közigazgatási központjának, Salgótarján legfőbb ismérve. És persze a beton. A szocreál, brutalista építészet által átalakított városkép máig meghatározó. A Dornyay Béla Múzeum virtuális kiállítása a városközpont radikális átépítését elemzi, történetét dolgozza fel. |
A magyar kémia és vegyipar története MMKM Vegyészeti Múzeuma | Várpalota A Vegyészeti Múzeum interaktív idővonala segít áttekinteni a vegyipar magyarországi fejlődését. A századfordulón felélénkült vegyi gyártás számos újítása, áttörése köthető a 20. század első évtizedéhez. A korszakban a tudományos infrastruktúra mellett a korszak legfejlettebb technológiáinak meghonosítása és a haza innovációk vetítik előre a szektor folyamatos előmenetelét, amit a képgaléria segítségével is nyomon követhetünk. |
Kép forrása: MMKM Vegyészeti Múzeuma, Várpalota |
Kép forrása: Atomenergetikai Múzeum, Paks |
Atomsztorik újratöltve Atomenergetikai Múzeum | Paks Az atomerőmű építésétől kezdve járja körül a Paks történetét, amely a maga korában az ország egyik legnagyobb beruházásaként és építkezésként sok városlakó meghatározó élménye lett, akik mára a 70-es éveikbe járnak. A rádióműsor adásaiban pár percben a múzeum szakemberei osszák meg legérdekesebb, legtanulságosabb történeteiket az Atomenergetikai Múzeumból.
|
Kép forrása: Atomenergetikai Múzeum, Paks |
Építs atomerőművet! Atomenergetikai Múzeum | Paks Milyen építőelemekből rakható össze egy atomerőmű? A télen-nyáron dolgozó kétkörös reaktor főbb alkatrészeivel és működésével ismertet meg az Atomenergetikai Múzeum játéka. |