A 6 tematikus online múzeumi roadshow (Néprajz, Ipari örökség, Szecesszió, Együttélés, Viselet, Legendás múzeumi tárgyak) egy-egy nagy múzeumi holdudvar köré épül, aköré a nagy országos múzeum köré, akik a legrelevánsabb gyűjteménnyel rendelkeznek az adott témakörben. Ezeket egészítik ki azok a kapcsolódó városi múzeumi, vagy kisgyűjteményi anyagok, amik tovább színesítik a téma bemutatását. A különböző tartalmak inkább tematikus sorrendben egy történetet mesélnek el, nem pedig múzeumhoz kötött listaszerű megjelenítést és logikát követik.
Különböző kisebbségek, generációk és az emberek és technika és természet együttélésére hozunk példákat magyar múzeumokból. Hogyan látták és láttaták magukat, miközben tudvalevő volt, hogy a másság ábrázolását mindig a "mi" csoport tagjai készítették. Az egyén árulkodó tárgyaitól a közös kollektíva identitásáig járjuk be a magyar múzeumokat, példákat keresve magától értetődő és kevésbé egyértelmű együttélési minták után kutatva.
|
Kép forrása: SZM Magyar Nemzeti Galéria, Budapest |
SZM Magyar Nemzeti Galéria | Budapest A táj és ember különleges kapcsolatát ismerhetjük meg a Magyar Nemzeti Galéria virtuális tárlatát. (link) Különböző korokban sokféle arcát mutatták meg a tájnak legnevesebb festőink, akik a Kárpát-medence esszenciáját megragadva alkották meg a magyar táj fogalmát. |
|
Pest zöld szíve - a Múzeumkert A Múzeumkert a pesti Belváros egyetlen nagyobb közparkja: „Pest zöld szíve”. A szabadság, az európaiság és a nemzeti függetlenség együttes szimbólumává emelt Nemzeti Múzeum épületét övezi ez a tér. A kert története történelmünk közel két évszázadának hű lenyomata, mindennapjaink társa. Gyermekek játszótere, egyetemisták találka-, tanuló és pihenőhelye, ahol napozni, levegőzni, olvasgatni, beszélgetni lehet. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben található fényképekkel (link) mutatjuk be az elmúlt idők kertjét.
|
Kép forrása: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest |
|
Kép forrása: Ferency Múzeumi Centrum, Szentendre |
Castrumtól a Kereskedőházig Ferency Múzeumi Centrum | Szentendre Szentendre, a kereskedőváros, Szentendre, a római erődváros és nyaralóövezet, Szentedre, a bor városa és a művészek múzsája. A várost sokan, sokféleképpen, más indítattásból, eltérő vágyakkal lakták a különböző korokban. A vásárlás tevékenységén keresztül vág ablakot a Ferenczy Múzeum virtuális kiállítása, melyben szentenderiek vásárlási, fogyasztásiszokásaik mellett a különböző városi viszonyulások, identitások is megtekinthetők. |
|
Ars et Virtus - 800 éves közös örökség Magyar Nemzeti Múzeum | Budapest
|
Kép forrása: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest |
|
Kép forrása: Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Szépművészeti Múzeum |
Nemzetiségek 1948-49 alatt Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Szépművészeti Múzeum A Kapocs számos múzeumi szakember online múzeumpedagógiai kooperációja. A Szabadságharc történetét számos nézőpontból elmesélő virtuális tárlat egy egyedülálló tematikus körképet fest a 19. század közepi Magyarország mindennapjairól. Bátor kérdésfelvetéseinek köszönhetően egy sor idáig rejtett műtárgy és történet kerülhetett napvilágra, s ebben az újnarrációban keresik a múzeumok szerepét. |
|
Húzd rá cigány Néprajzi Múzeum | Budapest
|
Kép forrása: Néprajzi Múzeum, Budapest |
|
Kép forrása: Néprajzi Múzeum, Budapest |
A misztikus cigány Néprajzi Múzeum | Budapest A paraszti kultúra fantáziája, mágikus gondolkodása alakította ki a misztikus cigány alakját. Titokzatos, félelmetes, tenyérjós - a népi babonák és hiedelmekből a 19 századi művészet egyik zsánerfigurája lett. A Néprajzi Múzeum archív ismertetőjéből kiderül, miért.
|
|
Szebeniek, oláhoh, cigányok, székelyek Néprajzi Múzeum | Budapest Amit Asbóth Kamilla kamerája látott, bejárta a világot. A fényképésznő híressé vált tablóján a nagyszebeni szalonjában készült szalonporték és típusportrék között szászok, erdélyek, oláhoh, cigányok, portréi néznek vissza a papírról. A Néprajzi Múzeum történeti fényképei mesélnek az erdélyi életmódról, népekről, és a szalonfotók fantázaivilágáról is. |
Kép forrása: Néprajzi Múzeum, Budapest |
|
Kép forrása: Néprajzi Múzeum, Budapest |
Kő kövön: töredékek amagyar vidéki zsidóság kultúrájából Néprajzi Múzeum | Budapest A Néprajzi Múzeum online repozitóriuma elsősorban lokális „esettanulmányok” alapján mutatja be a zsidóság hétköznapi életét, a többségi társadalomban elfoglalt helyét, sajátos kultúrájának bizonyos jellemzőit, a hagyomány és modernitás lehetséges útjait és útvesztőit. Mindezt úgy, hogy közben a megmaradó, újraéledő magyar zsidó kultúra elemeit sem téveszti szem elől. |
|
Egy családi sikertörténet és tragédia muzealizálva Tomory Lajos Múzeum | Budapest Nem baj, ha Szerján Miksa neve nem cseng ismerősen - most minden megtudhat életéről, lőrinci kávéházáról és fűszerbirodalmáról. Nem szerepelnek a történelemkönyvekben, azonban a Monarchia-korabeli gazdasági fellendülés legfőbb előmozdítói voltak azok a - mai kifejezéssel élve - vállalkozók, akik sok szempontból a modern üzleti pályamodellt alapozták meg. Miksa csak az utolsó évtizedben csatlakozott a szerencsét próbálókhoz, örmény származása miatt 1906-ban a török konzulátuson kapott állampolgársági igazolást, amit a későbbi honosítási iratokkal együtt őrzi a Tomory Lajos Múzeum. (link) A virágzó üzletét azonban 1919-ben román megszállók dúlták fel, megpecsételve nem csak az üzlet, de maga Szerján Miksa sorsát is. |
Kép forrása: Tomory Lajos Múzeum, Budapest |
|
|
A Moskovszky-gyűjtemény legértékesebb tárgyai Hetedhét Játékmúzeum – Moskovszky és Réber Gyűjtemény | Székesfehérvár Hogyan éljünk együtt saját gyűjtőszenvedélyünkkel és a minket körülvevő tárgyakkal? A műgyűjtő szerepében Groedel Theodóra, kollekcióját főképp az antik bútorok és játékok teszik ki. Magánkézen lévő gyűjteménye páratlan és különleges kollekció, aminek történetével és műtárgyaival a Hetedhét Játékmúzeum virtuális kiállításában ismerhetünk meg.
|
|
Magukra maradt bútorok Petőfi Irodalmi Múzeum | Budapest Megszemélyesített tárgyak 3 sorban. A Petőfi Irodalom digitalizált termében írók, költők székeivel, foteljeivel ismerkedhetünk. A már-már szinte beszélő, de mindenképpen beszédes bútorok az irodalmi tárgyak közé úgy nemesültek, hogy számos irodalmi ű megszületéséhez köthetők, voltak jelen. Lassanként az írók vonásait felvevő ülőalkalmatosságok a magyar 19-20. századi irodalmi nagyjainkhoz lényegülhettek használatuk során, azonban ezt csak sejtjük - a kiállítást narráló objektív leírókartonok józanítanak ki a nosztalgiából. |
Kép forrása: Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest |
|
Kép forrása: BTM Kiscelli Múzeum, Budapest |
VAU - a fővárosi kutyatartás kultúrtörténete BTM Kiscelli Múzeum | Budapest A Kiscelli Múzeum tematikus közösségi média oldalán egyszerre jelennek meg a 21. századi bundás barátaink, és neves történelmi személyek és múltbéli ismeretlenek kedvencei, kutyás fotói. Legyen kicsi vagy nagy az eb, az online kutyatár egy olyan kiállítás online kiegészítője, ahol mindenki megbizonyosodhat a szoros együttlétezésről, hiszen „a kutya természetes környezete a mi környezetünk". |
|
Kopók, kajtatók, mindenesek... Magyar Mezőgazdasági Múzeum | Budapest Számos állat segítheti az embert vadászatban. A munka során az állatok és gazdáik között egészen különleges kapcsolat alakul ki. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum ismeretterjesztő írása és videói segítenek megismerni a solymászat különleges világát és eligazodni a vadászkutyák fajtái között.
|
Kép forrása: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest |
|
Kép forrása: BTM Vármúzeum, Budapest |
Lovasíjászok Budapest múltjából BTM Vármúzeum | Budapest A főváros területén megtelepedett lovasnomádnépek több mint 2 évezreden át fel-felbukkannak. A város területén feltárt leletek a gazdag íjászkultúra és egy mára kihalt életmód tárgyi emlékei. Egy olyan kor lenyomatai, amikor életük nagy részét lóháton töltötték az itt élő emberek - erről a kiállításban szereplő számos ábrázolás tanúskodik. A másik jellemző kollektív tapasztalat pedig az íjászat célja: a vadászat és háború. A folyamatos fegyveres konfliktusok az együttélés kevésbé békés oldalát is bemutatják a Budapesti Történeti Múzeum virtuális kiállításában. |
|
Kincsem Magyar Mezőgazdasági Múzeum | Budapest A magyar csodaló, Kincsem és gazdája, Blakovics Endre sorsa szorosan összefonódott. A leghíresebb magyar angol telivér kanca életéről mesél a Magyar Mezőgazdasági Múzeum blogja.
|
Kép forrása: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest |
|
Kép forrása: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Budapest |
Játékos pixelek Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum | Budapest Hogyan váltak a számítógépes játékok a mindennapjaink részévé? Mióta élünk a komputerekkel egy fedél alatt? Egyáltalán hogyan kerültek a játéktermekből az otthonainkba? A játéktörténetbe vezet be a Műszaki Múzeum videósorozata, majd próbára is tehetjük emlékezetünket a játékos feladványok megfejtésével.
|
|
Kép forrása: Ludwig Múzeum, Budapest
|
Kiterjesztett jelen Ludwig Múzeum | Budapest Együttélés a jelen bizonytalanságával A személyes és a kollektív tapasztalatok művészeti kifejezéseit gyűjtötte össze a Ludwig múzeum tárlata, amiben a 21. század kihívásai, a felgyorsult idő, az állandó változás, amiben a pillanat megragadása, a szembenézés, vágyott helyett a valós jövőkép megismerése a fő cél. |
Kép forrása: 
