Tisztelt Múzeumpártoló közönség! Kedves Múzeumbarátok!
A Mozaik Múzeumtúra Virtuális Roadshow újabb állomása a részben magyarországi muzeális közgyűjteményekben őrzött, részben hungarikum vonatkozású tárgyi emlékanyag bemutatásával hazánk kulturális örökségének számos aspektusát mutatja be.
---------------------------------------------------------------
A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című kiállítás egy letűnt kor, a 19. század végének világát idézi fel: feltárulnak előttünk a kisvárosi utcák és a vidéki tájak, a magyar falusi élet jelenetei és színgazdag enteriőrjei. Életképi jelenetek elevenednek meg a nagyvárosok környezetéből, megmutatva a gazdag nagypolgárság szalonjainak fényűző világát és a városi szegények és számkivetettek hétköznapjait. Az arisztokrácia világa. Ízelítő a 19. századi magyar arisztokrácia életét megelevenítő fényképekből című kiállítás felvillantja az arisztokrácia életének helyszíneit, a nagyszerű főúri otthonok külső és belső tereit, és néhány kép a főúri lakók hétköznapjait, elfoglaltságait is megmutatja. Az Eötvös József ꟾ Az író, a politikus és a politikai gondolkodó című virtuális tárlat az 1848-as Batthyány-kormány és az 1867-es Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi miniszterét mutatja be, aki a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a népoktatás és a tankötelezettség bevezetője volt, és idén 150 éve, 1871. február 2-án hunyt el. A Vadászat és vadászfegyverek Magyarországon című tárlat a hazánkban a vadászatra használt legfontosabb fegyvereket, felszereléseket mutatja be a honfoglalástól napjainkig, a képzeletbeli vadászösvény utolsó szakaszán pedig helyet kaptak a modern vadászeszközök, fegyverek, valamint a hagyományos vadászati módok eszközei is. A Magyarország áldott emlékezetű királynéja. Sisi, Ferenczy Ida és a magyar udvartartás című virtuális tárlat nem pusztán történeti kiállítás, hanem a királyi család és az arisztokrácia életmódjának, a korabeli divatnak bemutatása – elegáns és látványos környezetben. Erzsébet királyné Magyarországon elsősorban Gödöllőn és Budán tartózkodott, így a kiállítás e helyszínek mindennapjait is megidézi a gödöllői falkavadászatoktól a budai bálokig. Az Ars et Virtus. Horvátország – Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége című kiállítás a két nemzet nyolc évszázados közös kulturális és művelődéstörténeti örökségét 60 műtárgyból álló virtuális tárlaton mutatja be, amely kronologikusan, részben tematikusan vezeti a látogatót a Magyar Nemzeti Múzeum reprezentatív tereiben, a Kupolában, a Díszteremben és a Kandallótermekben. A kiállítás célja a horvát-magyar kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatok széleskörű és szemléletes bemutatása, a két nemzet összetartozás élményének erősítése. A Régi Magyar Gyűjtemény. Magyarországi művészet 1600 és 1800 között című virtuális kiállítás a Kárpát-medence sokszínű művészetét és szerteágazó művészeti kapcsolatrendszerét képző- és iparművészeti remekművek – festmények, szobrok, igényes építészeti faragványok és sírkövek – reprezentálásával mutatja be, amelyek a 11. századtól az 1800-ig terjedő időszakban Magyarországon, vagy hazai megrendelésre másutt készültek. A tárlat a „régi magyar művészet” körét tágan értelmezi: magyar, ami egyértelműen magyarországit jelent, s amely meghatározással a történelmi Magyar Királyságot – a magyar mellett más nemzetiségek közös hazáját – jelöli.
| SORSZÁM | MÚZEUM | KIÁLLÍTÁS CÍME ꟾ A VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁS LINKJE | LEÍRÁS |
|---|---|---|---|
| 1 | Magyar Nemzeti Galéria – Szépművészeti Múzeum | Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig https://virtualiskiallitas.mng.hu/ |
A kiállítás vezérfonala a realizmus, a tárlat központi gondolata a valóság ábrázolását járja körül Munkácsytól Mednyánszkyig. Az 1860-as évektől a 19-20. század fordulójáig követhetjük nyomon a realizmus és naturalizmus kibontakozását, virágzását, majd meghaladását, vagyis azt a folyamatot, ahogyan a kor művészei a valóság különböző felfogású megragadásával kísérleteztek. A 19. század festészetének egyik meghatározó műfaja a tájkép, amely a század második felében jelentős technikai és ikonográfiai változásokon ment keresztül. A szabadban – a plein air festészet szellemében – festett tájképeken a fény és az árnyék egyre nagyobb szerephez jutott, a színek növekvő jelentőségével együtt. Munkácsy Mihály és Paál László franciaországi tájképeitől Mednyánszky László ködben úszó, sejtelmes tájaiig izgalmas út vezet a kiállításon keresztül. |
| 2 | Magyar Nemzeti Múzeum | Az arisztokrácia világa. Ízelítő a 19. századi magyar arisztokrácia életét megelevenítő fényképekből https://museumapgallery.hu/index.php/kiallitasok/item/70-az-arisztokracia-vilaga |
A virtuális kiállítás válogatást nyújt a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának anyagából. A rövid összeállítás felvillantja az arisztokrácia életének helyszíneit, a nagyszerű főúri otthonok külső és belső tereit, és néhány kép a főúri lakók hétköznapjait, elfoglaltságait is megmutatja. Megismerhetjük a 19. század második felében élt arisztokrácia számos képviselőjének arcképét, és láthatunk néhány felvételt az utazó vagy vadászó főurakról is. |
| 3 | Magyar Nemzeti Múzeum | Eötvös József ꟾ Az író, a politikus és a politikai gondolkodó https://museumapgallery.hu/eotvos-jozsef |
A kiállítás báró vásárosnaményi Eötvös Józsefnek (1813-1871) állít emléket. Eötvös József író, költő, politikus, jogász, az 1848-as Batthyány-kormány és az 1867-es Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a Kisfaludy Társaság első elnöke volt, az egész magyar közoktatás gyökeres átformálását, a népoktatás ügyének rendezését tűzte ki célul. Eötvös József nagy államférfi, politikai gondolkodó, jelentős író volt, jelentőségén, műveinek értékén mit sem rontott a múló idő. |
| 4 | Magyar Mezőgazdasági Múzeum |
Vadászat és vadászfegyverek Magyarországon |
A tárlat a vadászatra használt legfontosabb fegyvereket, felszereléseket mutatja be a honfoglalástól napjainkig. A képzeletbeli vadászösvényen helyet kaptak a modern vadászeszközök, fegyverek, valamint a hagyományos vadászati módok eszközei is. |
| 5 | Kecskeméti Katona József Múzeum | „Magyarország áldott emlékezetű királynéja” Sisi, Ferenczy Ida és a magyar udvartartás https://kecskemet-cifrapalota-202012-sisi.360tura.hu/ |
Erzsébet, Ferenc József felesége, Magyarország királynéja, Ausztria császárnéja volt, akinek népszerűsége töretlen, a királyné ugyanis rendkívüli szimpátiával viseltetett a magyarok iránt. A Kecskeméti Katona József Múzeum kiállítása sajátosan kecskeméti szempontból közelít a témához, hiszen a kiállítás főszereplői közé emeli Erzsébet királyné felolvasóhölgyét, Ferenczy Idát. Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika Kecskeméten született, 1839-ben. Az „ereklyés hölgy” Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője volt. |
| 6 | Magyar Nemzeti Múzeum | ARS ET VIRTUS. Horvátország – Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége https://mnm.hu/virtualis/arsetvirtus/ |
A két nemzet 800 éves közös kulturális és művelődéstörténeti örökségét 60 műtárgyból álló virtuális tárlat a Magyar Nemzeti Múzeum és a Galerija Klovićevi Dvori (Zágráb) együttműködése révén valósult meg. A két nép közös történelme Zvonimir horvát király 1089-ben bekövetkezett halálával kezdődött: özvegye, I. Béla magyar király leánya, Ilona királyné bátyját, Szent László magyar királyt hívta be az országba. A középkori kapcsolatok újabb meghatározó eseményét Könyves Kálmán 1102-es megkoronázása jelentette, amivel létrejött a több mint 800 évig fennálló magyar–horvát perszonálunió. A reneszánsz korban az itáliai humanizmus is markánsan éreztette hatását mindkét ország területén. A barokk korban mindkét államban élénken élt a magyar szent királyok tisztelete. Külön kiállítási egység mutatja be a Zrínyiek történetét: a család mindkét nép történelmében kiemelkedő szerepet játszott. Az osztrák–magyar kiegyezést (1867) követően, 1868-ban sor került Magyarország és Horvátország alkotmányos viszonyának rendezésére is, ennek köszönhetően Horvát-Szlavónország önállóan képviselte magát a Magyar Királyság gazdasági, ipari és kulturális fellendülését hirdető, nagyszabású 1885-ös és 1896-os országos kiállításon. |
| 7 | Szépművészeti Múzeum | Régi Magyar Gyűjtemény. Magyarországi művészet 1600 és 1800 között https://virtualiskiallitas.szepmuveszeti.hu/tour/regi-magyar-gyujtemeny |
A barokk kiállítás a 16. század végétől 1800-ig követi végig a történelmi Magyarország művészetének és közép-európai kapcsolatainak alakulását, a Régi Magyar Gyűjtemény a Magyarországon született vagy hazai megrendelésre másutt készült festményeket, szobrokat, valamint igényes építészeti faragványokat és sírköveket őrzi. A kőfaragványok az egykori egyházi és világi építészet hírmondói, székesegyházak, szerzetesi és városi építkezések, paloták megmaradt darabjai. A faszobrászat és táblaképfestészet emlékei és a szárnyasoltárok a templomok felszerelési tárgyai voltak. A késő reneszánsz és barokk korban a freskók és az oltárok jelentették azt a monumentális festői műfajt, amely Közép-Európa legszélesebb közönséghez szóló képtípusa volt. Az oltárképeket egyházi szobrok és epitáfiumok sora, valamint világi alkotások, portrék, csendéletek, és a 18. század második felének új önálló műfajai, tájképek, életképek és történeti ábrázolások egészítik ki. |
Kövessétek a www.virtualismozaikmuzeumtura.hu weboldalunkat és a közösségi média felületeinket a legfrissebb, legszínesebb tartalmakért.
Web: http://www.virtualismozaikmuzeumtura.hu/
Web http://www.mozaikmuzeumtura.hu
Facebook: @mozaikmuzeumtura
Instagram: @mozaikmuzeumtura
Youtube: Mozaik Múzeumtúra
