Digitális Edukációs Múzeumi Órák - DEMÓ 5
2022. február 9.
1898-ban Kecskemét város közgyűlése határozatot hozott a városi múzeum és könyvtár létrehozásáról. A városi múzeum gyűjteménye a városháza épületében kapott helyet, és dr. Szilády Károly főlevéltárnokot bízták meg az új intézmények ügyeinek intézésével. A múzeum 1923-ban költözött a két oldalszárnnyal kibővített nyári kaszinóba. A múzeum kapuja 1924-ben nyílt meg a nagyközönség előtt. A magyar drámairodalom nagy alakjáról, Katona Józsefről elnevezett intézményben jelenleg régészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény található. A közel százezer tárgyat tartalmazó régészeti gyűjteményen belül jelentős a bronzkori leletanyag, kiemelkedő jelentőségű az avar és a honfoglalás kori emlékanyag, valamint itt találhatók a világszerte jól ismert kunbábonyi avar fejedelmi kincsek is. Kiállítóhelye a Márkus Géza által tervezett szecessziós stílusú Cifrapalota, Kecskemét város egyik legfigyelemreméltóbb épülete, valamint a régi játékokat, gyerekkönyveket, valódi bűvészeszközöket és a világ számos tájáról származó népi játékokat őrző intézménye a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely.
Mikszáth Kálmán
Mikszáth Kálmán (1847-1910)
175 éve született Mikszáth Kálmán író, újságíró, országgyűlési képviselő. Műveivel nem csak az irodalomórákon találkozhatunk, regényeit többször is adoptálták. A megszámlálhatatlanul sok színházi feldolgozáson túl több mint 30 film és sorozat készült az írásai nyomán. A szerzőt a századforduló prózairodalmának kiemelkedő alkotójaként tartja számon az irodalomtörténet. Írásainak többsége a Felvidéken játszódik. Vannak azonban kivételek, mint a Beszélő köntös, amelynek színtere az Alföld szívében álló város: Kecskemét. Mestere, Jókai tanácsára Mikszáth bekapcsolódott Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képekben című sorozat előkészítő munkálataiba. Az alföldi magyarság történelmi gyökereinek kutatása során találkozott először a témával. A Kecskeméti Lapok 1888. 43. és 44. számai arról tudósítottak, hogy Mikszáth kutatja Kecskemét helytörténetét is. Ehhez számos forrást felhasznált, többek között az 1956. évi városi számadáskönyvet is. A Beszélő köntös végül a Nemzet című napilap 1889. évfolyamában, tizenöt folytatásban jelent meg.
Mikszáth Kálmán és a kecskeméti csodaköntös
A regény rövid történetét megismerheted az alábbi PPT dokumentumból: A beszélő köntös - röviden
A beszélő köntös (film, 1941)
A beszélő köntös című, 1941-ben készült magyar történelmi filmet Radványi Géza rendezte, Mikszáth Kálmán azonos című regénye alapján. Unikalitása abban is rejlik, hogy ez az első olyan magyar film, amelyben egyes jelenetek színesben láthatók.
FELADATOK
Szövegkiegészítés
Az Alföld polgársága történetének kutatása során Mikszáth kezébe került Kecskemét 1596. évi városi számadáskönyve, amely regényének egyik kiindulópontja volt. Próbáld kiegészíteni a hiányos régies szöveget!
Kecskemét 1596. évi számadáskönyve
Idővonal
Rakd időrendi sorrendbe a regény cselekményének kockáit!
Kép és szöveg párosítása
A Kecskeméti Katona József Múzeum A beszélő köntös nyomában című kiállításán sok olyan tárgy is látható volt, amelyet a török korban Kecskeméten használtak. Tudod, hogy melyiket mire használták? Párosítsd össze a képeket a megfelelő szöveggel!
Korosztály: 7-8. évfolyam (humán)
A múzeum weboldala:
KKJM (kecskemet.hu)
Az esemény szervezője:
Mozaik Múzeumtúra
Az esemény koordinátora:
Örökség Kultúrpolitikai Intézet
Az iskolai program szervezője:
Felelős Szülők Iskolája
Facebook esemény:
DEMÓ 5 – Digitális Edukációs Múzeumi Órák
